Sokaknak okoz bosszúságot, ha kis értékű árucikket, így például cipőt vásárolnak és az rövid használat után tönkremegy. A kereskedők gyakran nem veszik komolyan a termék minőségét firtató panaszokat, és a tulajdonos nem rendeltetésszerű használatára fogják a bekövetkezett hibát. Nagyobb értékű dolgok esetében kézenfekvőnek tűnik a perindítás, de egy legfeljebb húszezer forintos termék esetében más megoldásoknak is lehet relevanciája.

A per ugyanis egy nagyon hatásos megoldást kínál, ugyanakkor drága (különösen egy cipő újkori árához képest) és nagyon lassú. A pereskedés alternatívája éppen fordítva: olcsóbb, gyorsabb, viszont jogilag nem kikényszeríthető (a felek kölcsönös megegyezésén alapuló bizalmon alapul).

A cipő tehát a megvásárlását követően tönkremegy. A vevői jogok ilyenkor úgy alakulnak, hogy első lépcsőben kijavítást vagy kicserélést lehet követelni, második lépcsőben pedig árleszállítást vagy elállást. Már a hiba észlelésekor érdemes tisztázni, hogy ezeket a lehetőségeket milyen jogi alapon kíséreljük meg érvényesíteni. Kínálja magát a szavatosság, mely általános érvényű abban a tekintetben, hogy minden ilyen jellegű szerződésre vonatkozik.

A szavatosság esetén a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba már a termék megvásárlásakor benne volt a cipőben, vagyis hogy a hibát nem a vevő okozta, az szükségszerűen lépett fel, mivel már a vásárláskor rossz volt a cipő, csak ez nem volt észlelhető. A jótállás (közkeletű néven garancia) ezzel szemben kedvezőbb a vásárlóra nézve, ugyanis jótállás esetén a kereskedőnek kell bizonyítani, hogy a termék megvásárlásakor jó volt, vagyis hogy a hibát a vevő okozta, mert nem rendeltetésszerűen használta a cipőt. A jótállás - a szavatossággal szemben - nem általános, az bizonyos termékekre jogszabály alapján jár, a termékek többségére viszont a forgalmazó önszántából adja (valószínűleg vevőcsalogató céllal). A cipőre nem jár jogszabály alapján jótállás.

Jótállás esetén a vásárlónak sokkal könnyebb dolga van, hiszen elegendő bejelenteni az igényét, és mindaddig követelhet, amíg a kereskedő hitelt érdemlően nem bizonyítja a rendeltetésellenes használatot. Szavatosságnál ellenben a vásárlón van a sor, neki kell minden bizonyítékot összeszedni, amíg be nem bizonyosodik, hogy a cipő már eleve hibás volt.

Látható, hogy mindkét esetben azon a speciális szaktudást igénylő véleményen van a hangsúly, mely feltárja a hiba okait. Ehhez célszerű - mind a vásárlónak, mind a kereskedőnek - szakvéleményt készíttetni. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (www.nfh.hu) a következő szervezeteket ajánlja:

Az igényérvényesítés menete az alábbiak szerint írható le.

1. Az igényt annál a kereskedőnél kell bejelenteni, ahol a cipőt megvásárolták. A vásárlás tényének igazolásául elegendő az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot (számla, nyugta) felmutatni.

Az igény bejelentéséről a kereskedő jegyzőkönyvet vesz fel, mely tartalmazza a következőket:

• a fogyasztó nevét és címét,
• a hibás termék megnevezését és vételárát,
• a vásárlás időpontját,
• a hiba bejelentésének időpontját,
• a hiba leírását,
• a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
• a kifogás rendezésének módját, és amennyiben a kifogást a fogyasztó igényétől eltérően rendezi, ennek indokát is.
  

A kereskedő a jegyzőkönyv egy példányát ezt követően át kell, hogy adja a vásárlónak, és legkésőbb három munkanapon belül köteles közölni az igénnyel kapcsolatos álláspontját.

2. Ha az igény elutasításra kerül, jótállás esetén a kereskedőnek kell beszereznie az elutasítást indokoló szakvéleményt, szavatosságnál pedig a vevő feladata az igényét alátámasztó szakértői álláspont beszerzése.

3. Ha a szakvélemény alátámasztja a vevő igényét, de a kereskedő ennek ellenére sem tesz semmit, alapvetően három lehetőség közül lehet választani:

• a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz lehet fordulni panasszal,
• békéltető testületi eljárást lehet kezdeményezni,
• végső soron bírósághoz kell fordulni.
  

A vásárló számára leginkább megfelelő eljárást a békéltető testületek kínálják, de ennek csak akkor lesz eredménye, ha a kereskedő és a vásárló együtt tud működni egy egyezség létrehozása érdekében. Konszenzus híján a bíróság fog végrehajtható döntést hozni.

(forrás: das.hu)