Hoppá! A Lyoness ellen is folyik vizsgálat!

A sajtóban az elmúlt napokban széles nyilvánosságot kapott, hogy különböző hatóságok vizsgálatot folytatnak a ScienNet nevű vásárlói közösséget szervező vállalkozások ellen. Az ilyen profilú cégek ellentmondásos tevékenysége a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) is feltűnt. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megszegése miatt így már egy hónapja folyik az eljárás a Sciennet valamint a Lyoness rendszerek működtetetésében részt vevő vállalkozások ellen.

A GVH 2009. november 2-án indított eljárást a ScienNet International LLC és a Headmin Marketing és Adminisztrációs Kft. ellen. A versenyhatóság arra gyanakszik, hogy a két vállalkozás tisztességtelen módon befolyásolta a fogyasztókat és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott.

A GVH vizsgálatával szeretné tisztázni, hogy a ScienNet International LLC által üzemeltetett és népszerűsített ScienNet rendszerrel kapcsolatos kommunikáció egyes elemei jogszerűek-e. A versenyhatóság az alábbi kérdésekre keresi a választ:

- Megalapozottak-e a "Gazdagodjon meg költekezéseiből", "Függetlenítheti magát anyagilag", "azonnali" jóváírás szlogenek?

- A tájékoztató anyagokban megfelelő módon feltüntetésre került-e, hogy 1-1,5 százalékos kezelési költség felszámított?

- A vállalkozások informálták-e a fogyasztókat arról, hogy tízezer forint alatti jóváírás az árengedményszámlán csak évente egyszer kerül kifizetésre?

- Nem megtévesztő-e, hogy bár nemzetközi törzsvásárlói közösségként népszerűsítik a rendszert, de a rendelkezésre álló adatok alapján csak Magyarországon tevékenykedik?

Valószínűleg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát sérti az is, hogy a ScienNet rendszer keretei között a fogyasztók juttatást kaphatnak ugyan, de az ígért nagymértékű juttatások elérésének alapfeltétele más fogyasztók ScienNet rendszerbe történő aktív beléptetésében való közreműködés.

A GVH korábban, még ez év október közepén, hasonló okok miatt indított eljárást két másik, ugyancsak vásárlói közösség szervezésében érdekelt vállalkozás, a Lyoness Hungary Kft. és a Lyoness Holding AG ellen. Velük kapcsolatban is az a gyanú merült fel, hogy tisztességtelen módon befolyásolták a fogyasztói döntéseket és feltételezhetően megsértették a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát.

A GVH észlelte, hogy a Lyoness Holding AG és a Lyoness Hungary Kft. által Lyoness rendszer néven üzemeltetett vásárlói közösség tevékenységével, népszerűsítésével kapcsolatosan tájékoztató anyagok valószínűleg nem jogszerűek. A vizsgálat az alábbi kérdéseket igyekszik tisztázni:

- A fogyasztók valóban egységesen, minden vásárlás után 1 százalékos visszatérítést kapnak, azonnal és ingyenesen? A rendelkezésre álló adatok alapján ugyanis nem minden esetben kerül sor 1 százalékos visszatérítésre, illetve nem azonnal jut a fogyasztó a visszatérített összeghez.

- A szervezők a törzsvásárlóknak elmulasztották-e megadni azt az információt, hogy milyen euró/forint árfolyamot alkalmaznak?

A Lyoness rendszer esetében szintén felmerül a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése azáltal is, hogy a fogyasztók juttatásban részesülhetnek ugyan, de az ígért nagymértékű juttatások elérésének alapfeltétele más fogyasztók Lyoness rendszerbe történő aktív beléptetésében való közreműködés.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. A versenytörvény alapján az eljárás befejezésének határideje 90 nap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.

(forrás: GVH)

Sciennet: így lett vége a hálózatnak - videóval!

A Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldüzési Parancsnoksága november 20-án rendelt el nyomozást különösen nagymértékű adóhiányt okozó adócsalás bűntett gyanúja miatt a Washingtonban bejegyzett ScienNet International LLC ellen. A PSZÁF már legalább másfél éve vizsgálódott.

hirdetés
"Sajnos én is beleestem abba a hibába, hogy rávettek, vegyek részt a hálózatban" - kezdte egy e-mailben érkezett keserű panasz ismertetésével Sípos Jenő, a VPOP szóvivője a hétfői rendkívüli sajtótájékoztatón a kialakult helyzet részletezését. A levél tanúsága szerint a Sciennet szervezői akár napi több százezer forintos bevételt ígértek a szóban forgó résztvevőnek, aki kölcsönökből kétmillió forinttal indult neki a "kalandnak". Az első időszak csordogáló bevételei rövid idő után elapadtak, a magasabb belépti díj - amiért rögtön magasabb jutalékot ígértek a szervezők - sosem térült meg, a "vállalkozás" csődbe ment.

Az előzetes adószakértői vélemény szerint a cégnek csupán 2008. év tekintetében több adónemben 960 millió forint adót kellett volna bejelentenie és befizetnie, amit nem tett meg. A nyomozás adatai szerint a bonyolult, sokak által nehezen átlátható speciális törzsvásárlói közvetítéssel foglalkozó cég tevékenységét kizárólag Magyarországon fejtette ki egy azonos tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozást felhasználva. Mint kiderült, a Washingtonban bejegyzett cég az Egyesült Államokban sem tett eleget adófizetési jogkötelezettségének, sőt adószámmal sem rendelkezett.

A gyanúnak köszönhetően végül november 25-én a reggeli órákban az egész országra kiterjedő akció indult, melynek során lefoglalták a cég - Magyarországon található - szerverét, elfogták a számlák felett egyedüliként rendelkező ügyvezetőt Leinemann Zsoltot és zárolták a cég magyarországi számlavezető bankjánál található valamennyi számlát is. Ez utóbbiakon összesen 1,6 milliárd forint került zárolásra. Az akció részletei az alábbi videón láthatóak:

Schiffer Péter, a PSZÁF főigazgató helyettese elmondta: a törzsvásárlói klub vizsgálata nem az elmúlt héten, hónapban kezdődött, a felügyelet egy ideje figyelemmel kísérik a klubok tevékenységét. Ezek közül egyik szereplő a Sciennet. A helyzetet azonban nehezíti, hogy a ScienNet papíron nem folytatott befektetési-pénzügyi tevékenységet, így a működése nem is esett a PSZÁF hatáskörébe. A felügyelet a konkurenciával hasonló elbánásmódot javasolt a ScienNetnek is, vagyis tisztázni szerette volna a tulajdonosi kört és a működési feltételeket, ám a felügyeleti vizsgálat nem jutott el odáig sem, hogy megállapítsa, ki a tulajdonosa a szervezetnek, hisz a vállalkozás offshore cégek kezében volt és informatikai rendszere - saját bevallása szerint - külföldön volt található. (Ennek utólag ellentmond, hogy a házkutatáskor Magyarországon foglalták le a cég szerverét.)

Schiffer szerint ugyanakkor első ránézésre nehéz megérteni, miből akart a hálózat nyereséget termelni, mivel semmiből semmit sem lehet teremteni. Nem lehetett pontosan tudni, hogy a befizetett belépési összeg után mikor és miből kap visszatérítést a rendszer működtetőitől. A PSZÁF ugyan többször figyelmeztetett, hogy ez nem befektetés és nem is betétgyűjtés, hiszen a szabályzat szerint a belépő összeg például semmilyen körülmények között nem járt vissza.

Felmerült a kérdés, miért kellett beavatkozni a ScienNet működésébe. Már a PSZÁF-vizsgálat idején is felerősödtek a hangok, hogy a rendszer működőképes lett volna, ha a PSZÁF hagyja kibontakozni. Schiffer viszont úgy látja: a korábbi összeomlott pénzügyi társaságoknál a közvélemény problémája éppen az volt, hogy a PSZÁF nem lépett idejében közbe. Ezt a hibát most nem szerették volna elkövetni.

A vizsgálat valóban sokáig tartott, hiszen már tavaly februárban is a felügyelet látókörébe került a ScienNet, ugyanakkor a rendkívül aprólékos, szisztematikus munka miatt csak most jutottak el odáig, hogy megalapozott legyen a gyanú. Amikor nem ellenőrzött, nem felügyelt piacon kínál valaki gyors meggazdagodásra terméket, ott vigyázni kell, mert "nincs ingyenebéd" - ahogy Schiffer fogalmazott. Mivel a feldolgozott pénzügyi adatokból kiderült, hogy a hálózat bevételeit 2008-ban döntően nem a vásárlások utáni jutalékok, hanem a belépő törzsvásárlók által történt befizetései adták, valamint, hogy a vezetők több százmillió forintot vettek fel különböző jogcímeken, a PSZÁF a hatóságokhoz fordult.

Mivel a tagoknak más tagok beszervezése után is járt jutalék és előny járt a minél magasabb kezdő befizetésért is, ezért a szervezet piramisjáték típusú, bár, hogy valóban az-e, még nem tisztázott. Csalás vagy sikkasztás bűntette is felmerülhet, ezt a vizsgálat eldönti - mondta Fröhlich Zsolt ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságának parancsnokhelyettese. Kiderült az is, hogy az ügyben 11 offshore cég érdekelt, ám ezek kapcsolata még nem tisztázott, sem az, milyen és mennyire megalapozott kifizetések kerültek ezek irányába.

A lefoglalt 1,6 milliárd forint jövőben sorsát firtató kérdésre Fröhlich úgy fogalmazott: csak a 2008-as adóhiány 960 millió forintra rúgott, ezért elképzelhető, hogy 2009-cel együtt az összeg már nem is fedezi az adóhiányt. Ha a hiány - büntetésekkel együtt számolandó - rendezése megtörtént, a maradékot visszautalják a számlára. Amennyiben a piramisjáték ténye bebizonyosodik, akkor a megmaradt összegből kártalanítják a hiszékeny tagokat, de ennek bizonyítása rengeteg munkát igényel.

• ScienNet: bukták a pénzüket a hiszékeny "befektetők"
• Már előzetesben a ScienNet ügy gyanúsítottja
• VPOP-akció: bukik a ScienNet? + friss információk
• PSZÁF: vizsgálat a ScienNet ellen! A tények
• ScienNet: düh, indulatok és elégedettség

(forrás: penzcentrum.hu)