Fogyasztókat megtévesztő, és fölösleges környezetterheléssel járó a moszószer gyártók azon gyakorlata, melynél a drágább töltőanyagokat egyszerű konyhasóval helyettesítik, ami természetesen a mosóhatást is csökkenti.

Az egyik piacvezető magyarországi áruházlánc által forgalmazott mosóporokkal kapcsolatos panasz kapcsán fordult Herczog Edit EP-képviselő a Bizottsághoz azzal a javaslattal, hogy egészségünk és pénztárcánk védelmében változtassák meg a mosóporok összetételére, illetve jelölésére vonatkozó hiányos szabályozást.

Az alacsony árfekvésű mosóporok gyenge minősége sok esetben azzal magyarázható, hogy a gyártók a szokásos drágább töltőanyagok - nátrium-szulfát és szilikátok - helyett a nehezebb fajsúlyú, de jóval olcsóbban beszerezhető nátrium-kloridot, vagyis közönséges konyhasót használják. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egy korábbi vizsgálata szerint majd minden második mosópor 10 százaléknál nagyobb mennyiségű konyhasót tartalmaz, sőt, a nátrium-klorid aránya gyakorta meghaladja az 50 százalékot is. A magas konyhasó koncentráció többnyire mérsékelt mosóanyag-tartalommal párosul, ami a szóban forgó termékek mosóhatását is kérdésessé teszi. Ez különösen jellemző az alacsony árkategóriájú mosóporokra.

"Mindez azt jelenti, hogy a fogyasztót becsapják, mert mosópor áron lényegében konyhasót kap" - hangsúlyozta Herczog Edit. A fogyasztók anyagi megkárosításán túl a közérdek is sérül, hiszen károsodik a környezet, a mosóvízzel a csatornahálózatba kerülő fölösleges konyhasó jelentős terhelést ró az édesvizekre.

Mindez azért is lehetséges, mert a mosó- és tisztítószerekről szóló 648/2004/EK rendelet nem írja elő, hogy a csomagoláson kötelezően fel kellene tüntetni a töltőanyagok, beleértve a nátrium-kloridot, és általában a konyhasó vegyi készítményekben való felhasználását sem tiltja uniós jogszabály, ezért lenne szükséges a mosóporok összetételével és jelölésével kapcsolatos közösségi szabályozás szigorítására.

(forrás: penzcentrum.hu)