Panaszkönyv

Panaszkönyv blogja

Nem védi a törvény a korrupciót bejelentőt

2009 végén fogadta el a parlament az antikorrupciós törvénycsomagot, amely három elemet foglalt magában, a tisztességes eljárás védelméről, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló szabályozást, valamint a közszférát érintő közös etikai minimum-szabályrendszert összefogó parlamenti határozatot.

A Transparency International Magyarország (TI) ugyan fontos vívmányként értékelte a közérdekű bejelentő védelmének törvényi garantálását, ám kiemelte, hogy a törvénycsomag után semmit sem javultak a bejelentési csatornák. Az érdekelt ugyan fordulhat a rendőrséghez vagy az ügyészséghez, de ennek kevesen látják értelmét, mivel nem túl erős a közbizalom ezekben a szervekben, akkor már inkább újságírókat keresnek meg korrupciós ügyekkel a bejelentők.

Nem rendezett az ígért anyagi ösztönzés sorsa sem: a fel nem állt hivatal szankcionálná ugyanis a korrupt szervezetet, és az így befolyt bírság maximum 10 százalékával díjazná a bejelentőt. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy az érdekelt nem bízhat személyes adatainak védelmében, bejelentésének bizalmas kezelésében. Ezt egy rendőrségi, ügyészségi eljárásban nem feltétlenül kapja meg. Ráadásul munkahelyi és anyagi hátrányok is érhetik, de nem számíthat segítségre, ha nincs kitől - sorolta a szabályozás hiányából eredő problémákat a TI szakértője, Földes Ádám.

A törvény az utóbbi esetekben jogi képviseletet és anyagi támogatást garantálna az érintettnek, ha lenne a végrehajtásának gazdája. Földes Ádám úgy vélekedett, legalább ezeket a feladatokat az Igazságügyi Hivatalra lehetett volna bízni, amely ma is nyújt jogi képviseletet, segítséget a rászorulóknak.

(forrás: penzcentrum.hu)

Címkék: antikorrupciós törvénycsomag korrupt közbeszerzési és közérdekvédelmi hivatalról szóló szabályozás közszférát érintő közös etikai minimum-szabályrendszer szabályozás tisztességes eljárás védelme transparency international törvény