Érdekes hírt kürtölt világgá a német sajtó a minap: a Német Szövetségi Jegybank megtagadta egy bankjegy kicserélését, amelyet állítólag egy macska tépett szét. A Pénzcentrum megnézte, milyen a helyzet Magyarországon, mit tehetsz, ha megrongálódott, csonka pénz került hozzád.

Nagy nemzetközi visszhangot kapott az a hír, mely szerint a Német Szövetségi Jegybank megtagadta egy bankjegy kicserélését, amelyet állítólag egy macska tépett szét. A frankfurti közigazgatási bíróság a banknak adott igazat. Jogi szakértők szerint a bíróság azon a véleményen van, hogy ebben az esetben is az alaptörvény van érvényben: az illetőnek be kell tudni mutatnia a bankónak legalább a felét, vagy pedig bizonyítania kell, hogy a hiányzó részek valóban megsemmisültek.

A bíróság ezzel a döntéssel egy férfi panaszát utasította el, aki egy ötszáz eurós (135 ezer forint értékű) bankjegy darabjaival állított be a jegybank egyik fiókjába és azt állította, hogy a maradékot a macskája falta fel. A jegybank azonban gyanakodni kezdett, amikor kiderült, hogy a bemutatott darabkák különböző bankókból származnak. Ezért visszautasította a bankjegy becserélését.

Hazánkban a jelenlegi hatályos jogszabályok alapján sem a magánszemélyek, sem a kereskedelmi forgalomban résztvevő cégek nem kötelesek elfogadni a hiányos (csonka) és sérült forintbankjegyeket. Ha valaki mégis elfogadja ezeket fizetésül, vagy egyéb okból ilyennel rendelkezik, van lehetősége arra, hogy azokat megfelelő minőségűre átváltsa.

Ugyanakkor a hitelintézetek (például bankok) és a posta pénztárai is kötelesek az MNB-nél történő becserélésre elfogadni a sérült és hiányos (csonka) forintbankjegyeket, ha azoknak a felénél nagyobb része megvan.

Az általános gyakorlat szerint a hitelintézeti és a postai pénztárosok azonnal becserélik a csonka és a sérült forintbankjegyeket, ha ott a helyszínen egyértelműen meg tudják állapítani, hogy azok becserélhetőek-e. A csonka bankjegyek esetében ez elsősorban attól függ, hogy a pénztárosok gyorsan, könnyen és megbízhatóan meg tudják-e állapítani, hogy az adott forintbankjegy felénél ténylegesen nagyobb részét benyújtották. A sérült bankjegyeknél pedig azon múlik, hogy a pénztárosok gyorsan, könnyen és megbízhatóan meg tudják-e állapítani a becserélni kívánt bankjegy címletét, valódiságát és mennyiségét.

Ha a csonka vagy a sérült forintbankjegyek becserélhetőségét a pénztáros nem tudja megállapítani egyértelműen, akkor átvételi elismervény, jegyzőkönyv, esetleg az átvételt igazoló más dokumentum kiállításával átveszi a kérdéses bankjegyet az ügyféltől, és az MNB-hez továbbítja szakértői vizsgálatra. Az MNB-ben egy szakértői bizottság megvizsgálja a beküldött bankjegyet. Ha a szakértői bizottság azt állapítja meg, hogy a hiányos csonka vagy a sérült forintbankjegy becserélhető, akkor az MNB az ellenértéket - a cserét kezdeményező ügyfél kérése szerint - vagy a beküldő hitelintézetnek, illetve postának utalja (ahonnan majd az ügyfél megkapja az ellenértéket), vagy közvetlenül az ügyfélnek (ismételten annak kérése szerint, és a megadott adatok alapján: bankszámlára való utalással vagy postai készpénzutalással).

Ha a szakértői bizottság azt állapítja meg, hogy a kérdéses bankjegy nem cserélhető be, akkor az MNB értesíti a csere elutasításáról a cserét kezdeményező ügyfelet (ha az ügyfél így kéri), vagy a bankjegyet beküldő hitelintézetet, illetve postát, ahonnan majd az ügyfél megkapja az értesítést. Amennyiben az adott bankjeggyel kapcsolatban bűncselekmény gyanúja merül fel, az MNB jogosult - az adott bankjeggyel összefüggésben indított büntetőeljárás lezárultáig - visszatartani az ellenértéket, és a büntetőeljárás eredményétől függően, az eljáró hatóság rendelkezésétől függően téríteni vagy nem téríteni az ellenértéket.

Az MNB pénztárai is ugyanezen feltételekkel cserélik ki a csonka és a sérült forintbankjegyeket. Az MNB pénztárosai szükség esetén szintén az MNB szakértői bizottságához fordulnak segítségért: átvételi elismervény kiállításával átveszik a kérdéses bankjegyet az ügyféltől, és a szakértői bizottság megállapításától függően későbbiekben vagy a cserét kezdeményező kérésének megfelelő módon térítenek, vagy értesítést küldenek a csere elutasításáról.

A szabályozás hasonló a pénzérmék esetében is: magánszemélyek és a kereskedelmi forgalomban résztvevő cégek nem kötelesek elfogadni a nehezen felismerhető forintérméket. A hatályos jogszabályok alapján a hitelintézetek és a posta pénztárai is köteles akár fizetésül, akár átváltásra elfogadni a rendeltetésszerű használat következtében nehezen felismerhető forintérméket, de a (lyukasztással vagy más módon) megcsonkított vagy nem rendeltetésszerű használat következtében nehezen felismerhető forintérméket nem.

Ha mégis ilyen érme kerülne birtokunkba, számolnunk kell azzal, hogy ezt senki sem fogadja el fizetésül és senki sem cseréli be forgalomképes érmére. Ezért célszerű átvétel előtt megvizsgálni az érméket is.

Különleges a helyzet, ha olyan bankó akad a kezünkbe, melyet biztonsági festékpatron színezett be (ilyen patronok találhatók például ATM-ekben, pénzszállítók táskájában). A pénzlopás megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült forintbankjegyek cseréje sajátos, mert a pénztárosok nem cserélik az ilyen bankjegyeket azonnal, mert szakértői vizsgálatra átküldik az MNB-be.

Forrás: MNB/Pénzcentrum