Magyarországon évente átlagosan 180-200 ezer diák vállal valamilyen alkalmi munkát, ezek jelentős része, legalább 130.000 fő iskolaszövetkezetben. 2010 nyarán is országszerte több tízezer diák keresi majd a nyári munka végzésének lehetőségét. A szerencsésebbek és felkészültebbek talán már tudják, hol kereshetik meg a nyaralásra, vagy a következő félévi tandíjravalót.

Az egyik legnagyobb probléma a diákmunkával, hogy a pénzkeresést célul kitűző, de a munkavégzés jogszabályi feltételeit nem ismerő, és azt a munkáltatón számon nem kérő fiatalok könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek. A közép- és főiskolások valamint az egyetemisták között számtalan történet terjeng szezon végén nem fizető lacikonyhásról, gyümölcsben fizető dinnyeárusról, vagy a munka végeztével étkezés, lakhatás, vagy más címen költséget felszámító munkaadókról.

A diákoknak a nyári szünetben is a legbiztonságosabb, legnépszerűbb, és a munkaügyi hatóság által is ajánlott pénzkereseti formája az iskolaszövetkezetekben végzett munka, ahol van megkötött munkaszerződés, munkabiztonsági oktatás, folyamatos szakmai felügyelet, és ellenőrzöttek a munkavégzés körülményei. Legalábbis ezt állítja a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ).

Megkérdeztünk néhány hazai iskolaszövetkezet, hogy a fent említettek ellenére előfordulhat-e mégis, hogy a rajtuk keresztül munkát vállaló diákok később kapják meg fizetésüket, a kialkudott bérnél kaphatnak-e kevesebbet, illetve mit tehetnek, ha a megállapodott munkaidőnél tovább dolgoztatják őket, vagy ha nem olyan feladatot végeztetnek velük, mint amire eredetileg szerződtek?

Varga Ferenc, Schönherz Iskolaszövetkezet elnöke elmondta, hogy náluk "alapelv, hogy a diákot és a megrendelőt is a szolgáltatás céljának tekintjk. Minden hónap 10.-éig minden diák megkapja a fizetését, aki az ehhez szükséges adminisztrációnak eleget tett. Az is alapelv, hogy a diák csak abban az esetben kaphat kevesebb bért a kialkudottnál, ha a munkavégzés során olyan hibát vétett, amivel egyértelműen és bizonyíthatóan kárt okozott a cégnek. Ennek minden lehetséges esetét az előzetes tájékoztató és a munkaszerződés leírja. Szerencsére ezek a sajnálatos események nagyon ritkák, évente nagyjából 4-5 ilyen eset fordul elő."

Természetesen ennek ellenére felmerülhetnek időről-időre problémák a munkával (munkaidő, feladat, bármi egyéb) kapcsolatban, ilyenkor "a kijelölt projektvezetőjét tájékoztatva a problémáról, az Iskolaszövetkezet képviseli az érdekeit a megrendelőnkkel szemben" - tette hozzá Varga Ferenc.

Ami a túlórát illeti, Másody Szabolcs, a MÜISZ Iskolaszövetkezet marketingvezetője elmondta, hogy a diákokat "nem dolgoztathatják tovább, csak abban az esetben ha garantálják a túlóra pótlékot, és csak azt a feladatot végezhetik, ami a munkaszerződésén szerepel. Ellenkező esetben megtagadhatják munka elvégzését."

Fürge Diák Iskolaszövetkezetnél szintén azt mondták, hogy munkaviszonyban jogilag nem fordulhat elő a későbbi fizetés, minden hónap 10.-éig meg kell kapniuk a bérüket a diákoknak. Simon Balázs, Jogi és kommunikációs igazgató azonban hozzátette, hogy "terjesztéses és néhány rendhagyó munkánál előfordulhat a megbízási szerződés, ekkor a kifizetés időpontjáról a felek a szerződésben állapodnak meg. Kevesebbet akkor kaphat a diák, ha kárt okoz (pl. pénztárhiányt), vagy ha olyan helyzet áll elő, amelyhez hozzájárult (pl. a szerződésben kikötik, hogy késés esetén meghatározott összegű levonás jár)." Éppen ezért különösen fontos, hogy a szerződést és a tájékoztatókat figyelmesen olvassa el mindenki.

Simon Balázs azt tanácsolja a diákoknak, hogy amennyiben a szerződésben, vagy a tájékoztatókban kiadottól eltérést tapasztalnak, először a szervezőhöz forduljanak az iskolaszövetkezet irodáján - hiszen lehet, hogy a szervező sem tud róla, hogy a megrendelő máshová osztja be, mint amire a szervező kiküldte - majd ha ez nem hoz megoldást, akkor a szövetkezet igazgatóságához vagy felügyelőbizottságához érdemes fordulni. Ha ez sem hoz megoldást - bár a Simon szerint ilyen helyzet nem fordulhat elő, mert a felügyelőbizottságnak mindig tagja egy oktatási intézmény képviselője -, akkor munkaügyi bírósághoz, vagy a munkaügyi hatósághoz lehet fordulni.

Hasznos infók az iskolaszövetkezetekről

A DiákÉSZ honlapja szerint a magyarországi cégnyilvántartásban lassan 100 iskolaszövetkezet szerepel, melyeken keresztül évente 100-130 ezer hallgató vállal munkát, a közel tízezer üzleti partner valamelyikénél. Ez éves szinten mintegy 10 milliárd forintos jövedelemtermelést jelent, melynek 85 százalékát a hallgatók kapják meg. 

Szünidőben 15 éves kortól, tanulmányi időben legalább 16 éves kortól vállalhatnak a fiatalok munkát. Felső korhatár nincs, de jellemzően a 17 és 25 év közötti fiatalok keresik ily módon az anyagi boldogulás lehetőségét. Általában nagy cégek, multinacionális vállalatok megrendelésére végeznek el könnyű fizikai munkákat, de az idegenvezetéstől az adatrögzítésen keresztül a tolmácsolásig szinte minden szakmai tevékenységet el tudnak látni. Az iskolaszövetkezetek átjárhatóak, egy diák akár több szövetkezetnek is tagja lehet.

(forrás: penzcentrum.hu)